00.26.
Álmos, fáradt, bizonytalan és fáradt.
Megint másokba kapaszkodom.?
Nem.
Csak megint másoktól függök.
Pangok.
Nem élek. Nem alszom. Nem eszem. Nem vagyok önmagam.
Ki vagyok én?
Ki akarok lenni?
Hova lett az egyéniség?
Hova lettél Becca.?
Szeretem.
Nem kérdés. Szeretem.
Mégis bizonytalan.
Te szeretsz?
Most kiáltson aki nem.
Mert jobb fájdalomban élni mint reményekbe csimpaszkodva foggal körömmel.
Hiszen ezt is majd valahogy túlélem.
Érezni akarom.
És nem csak magamhoz ölelni az emlékedtől édes pólód.
Pangok.
Igen, Én.
Sehol semmi. Csak a kötelezők és kérések.
De hol a kreativitásom.
Valami kéne.
Egy múzsa.?
Meg egy üveg Whiskey.
Majd lesz valami.
Ha más nem gyógyszerek, pengék és egy liter vér.
Befordulok?
Nem.
Nem Én.
Talán csak egy másik tükörképem.
Megint elvesztem önmagam.
Visszazuhanok.
De kimászok.
Ezt megígérem.
Kimászom a gödörből.
Emlékek.
Feltörnek.
Fojtogatnak.
A régi akarok lenni.
Pozitívum.
Jó vagyok matekból.
harmadik hármast kapom.
Kaptam.
Ja.
Jó vagyok.
Kezdenek leülepedni a pletykák.
Hang Szín Tér.
Színes Hangok Terjednek a Térben.
Awesome.
Gecik.
Fúj.
Csak két hónap.
Nyarat. Pestet. Eltűnést. Barátokat. Boldogságot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése