Mondhatok valamit.?

Igen te blogod.!

Hát akkor.:

Az ÉN döntéseim. Az ÉN hibáim. Az ÉN életem. 

NEM A TI ÜGYETEK.!

Nem kérek segítséget. Megértést. Megjegyzéseket. Tanácsokat.

A legtöbb amit tehettek azaz hogy odébb álltok ilyenkor. :) Mert.! : Én így érzem jól magam. Én így akarok tenni. Én ezt érzem jónak.

Te.? Ki a faszom vagy Te.? Ki akarsz Te nekem lenni.? Söprögess a Te saját házad táján aztán ha végeztél az utolsó hibával jöhetsz hozzám. Ha kérem.:) 

Őszintén megmondom nincs semmi bajom. Nem depizek. Nem szenvedek. Nem hiányzik senki. Nem kell kiforgatni a szavaim. Végképp nem játszani a Pszichómókust. 

Köszönöm szívből a sok biztató szót. De tudok magamra vigyázni. Vállalom a tetteimért a felelősséget. És tudom hogy kikre számíthatok ha kell valaki. Tudom ki ismer. Hogy ki tudja a történeteimet. Tudom ki az aki igazán megért.:
Laura.Ai.Remi.Joe.

És nem kell nekem az.: Énis átéltem ezt.

NEM.!

Semmi hasonlót még csak meg se ízleltél.

Ha nem ismersz. Nem tudod az érzéseim. Nem beszéltél velem az időjáráson kívül semmiről ...

Hogy jössz ahhoz hogy megmond mi a helyes. Mit kéne tennem.?

Sajnálom. De nagyon keveset tudtok rólam. Lehet én se ismerlek titeket. De én se mondom meg mit kéne tenni.

Ez az én utam. Ezt nekem kell végig járnom mindenféle buktatóval. Parázsló izzó köveken kell végig táncolnom mezítláb. Vagy lehet felvesz valaki a szekerére és visz egy darabon. 

De...

SENKIÉRT NEM VÁLTOZTATHATOK AZ AKARATOMON.! 

Lehet el nagyolom ezt az egészet. Lehet hogy tényleg azért van az egész mert nem ismertek. De ha el is gyengülök, olykor meg is török egy napra. Vagy egyszerűen átértelmezed egy-egy mondatomat.:

Felállok. Azért adott az isten két lábat hogy járjak rajta. És ne belétek kapaszkodjak.

Sajnálom. De csak azoktól fogadok el bármilyen véleményt. Akiket beengedtem a szívembe.
A bejegyzés nem külön üzenet valakinek ...
egy külön üzenet a nagypofájú nagyvilágnak.
Küldöm mindenkinek.

Ilyen vagyok. I'm sorry.