Becca.:

Saját fotó
Photography.♥ Friends.♥Drawing.♥ April.♥ HoldenCaulfield.♥ Pest.♥ Freetime.♥ London.♥ Scene.♥ Books.♥ Facebook.♥ Paramore.♥ BlondePrince.♥ Wolves.♥ Vampires.♥ Japan.♥ SasukeNarutoSakura.♥ Blue.♥ Pink.♥ Father.♥ Swing.♥ Hippie.♥ Fox.♥ Dark.♥ Rain.♥ Forest.♥ Tattoos.♥ Skrillex.♥ PierceTheVeil.♥ Cupcake.♥ CottonCandy.♥ HughLaurie.♥ TaylorSwift.♥ Miyavi.♥ Domo.♥ Underworld.♥ RedRidingHood.♥ Bisexual.♥ MyLifeAsLiz.♥ Dawe.♥ Con.♥ 30STM.♥ Milka.♥ Lostprophets.♥ MetroStation.♥ Marten.♥ Laugh.♥ Snow.♥ Nikon.♥ Blogger.♥ Nutella.♥ Apple.♥ Summer.♥ Piercing.♥ Jumpstyle.♥ Infinity.♥ NeckBite.♥ LipsKissing.♥ Music.♥ Cats.♥ Crazy.♥ SugarSkull.♥ 9b.♥ Ricsi.♥ Room21.♥ HSzT.♥ HairColor.♥ Winter.♥ Oct.13.♥ McDonalds.♥ Sziszi.♥ Roxii.♥ Tumblr.♥ Ask.fm.♥ Zselyke.♥ VikiiPanda.♥ Sarah.♥ Cross.♥ Levi.♥ Desmond.♥

2013. június 23., vasárnap

Röpül a szaros vödör.

kitudja hol áll meg, kitudja hol áll meg s kit hogy talál meg.

Ja, igen, chillezek... ilyenkor csak úgy ömlenek ezek az eszeveszett marhaságok.

Önmagam vagyok
Asszem rég írtam, és most, hogy fél 4 óta lesem ezt az isten verte órát, úgy érzem, ideje egy ilyet is csinálni. Takarítani még korán van, aludni meg késő. Hát vágjunk bele eme csodás nyár kezdésbe. Menjünk vissza az időbe egy hetet.


Június 14.-ét írunk, verőfényes nyári nap volt amikor búcsút intettünk 3 majdnem teljes hónapnak iskolánktól, még egyszer utoljára végig vágtattam a hosszú folyosón egészen addig a bizonyos 21.-ig. szememben könny csordult ahogy végig néztem a szobán, majd az elhaladó diákseregen, és egy gondolat futott végig fejemben...

Igen... Végre megszabadultam tőletek. Kellemes csalódás mi.? Már majdnem elhittétek hogy hiányozni fogtok, pff... 
:D:D:D

asd.

Szóóóval visszatérve, ennyit a csöpögésről és a fájdalmas búcsúzkodásról, egy erős kézrázással illetett a tanárnő miután átadta a vörös könyvecskét, igen, sikerült. Végül matekból is marha nagy készülődés árán, de sikerült átmennem. Bár a sok kettes érdekesen mutat az angol szaktanári dicséretes jelesem mellett, de van ez így. és most az összehasonlítás érdekében vissza keresem a tavalyi eredményeim.

Tavaly / Most.

magatartás - változó/elégséges
szorgalom - változó/elégséges.
Magyar nyelv és irodalom - közepes/elégséges
Történelem és állampolgári ismeretek - közepes/elégséges
Angol - jó/Jeles.
Matematika - elégséges/elégséges
Testnevelés - közepes/MF
Fizika - elégséges/elégséges
Kémia - közepes/elégséges
Informatika - jeles/jó
Rajz - festés - mintázás - közepes
Betűrajz - jó
Művészettörténet - közepes
Animáció szakmai elmélet - jó
Animáció szakmai gyakorlat - jó
igazolt óra - 199/67
igazolatlan - 19/20


Van ez így.:D dehát középiskola, mit várunk, magasabb a léc, nekem meg nem volt ambícióm megütni. (mennyivel szebben hangzik mint az hogy "nem volt kedvem megütni.")

Vasárnap pedig írány volt Moha természetesen, és Péntek késő délután estem haza, az egész napos program az a tételezés volt, majd délután egy kis Agárdon való lubickolás. Persze egyszer kilett nálam verve a biztosíték... Azóta eléggé kattogás van. Minden téren..:s

Érezted már úgy hogy eleged van.? nem úgy.! Hanem úgy tényleg, isten igazán eleged, mikor a csontjaid bele betegednek a ki nem mondott szavakba. Nem, nem hazugságok, csak amolyan tudod, valódi gondolatok. Amiket nem szabad kimondanod, nehogy mások csontjait is megfertőzd. Tudod miről beszélek, neked is vannak ilyenjeid. Tudom. Mindenkinek vannak. Amikor csak ül az ember tovább és mosolyog. De lesz egy pont - mert nekem is volt - hogy a mosoly megtörik, és ÚGY lesz eleged. Igen, pontosan úgy.; Üvölteni fogsz, és olyan dolgokat mondani amiket másnapra megbánsz, sírni fogsz és csapkodni, és minden gondolat, ami felett addig elsiklottál, napvilágot lát. A csontjaid pedig újra erőre kapnak, egy percig a szavaid ölni tudnak, és legyőzhetetlen leszel, aztán hirtelen, mikor könnyeid zápora alább hagyott, az erőd oda vész. Furcsa hiány érzet ejt majd rabul. Ne nézz így, nem tudom mi fog hiányozni. Legalább is, hogy neked mi, azt én nem tudhatom. De hogy nekem mi hiányzott azután az este után... Talán azaz apró dugó ami mindaddig visszafogta a gondolataim... Talán az a kevéske türelmem Hozzá. 

Nos, valahogy így. Igen saját, részlet a könyvemből. Csak hogy megértsétek mire gondolok. És tényleg, azóta teljes hiányérzetem van, és mégis megint úgy érzem hogy kikéne rántanom azt a dugót, mert még nem jött ki minden, és annak a kevésnek már muszáj kikívánkozni, mert elfogyott a türelmem. De ezt hagyjátok rám, és hagyjátok hogy "titokban" tartsam kíváncsi szemeitek előtt.:)

Egyébként megvagyok. Várom már a 10.-ét. Londooon.:D Addig be kell szereznem pár új göncöt. Amúgyis, de nagyon kéne valami. A turkáló mindenféle 1500 forintos finomságot rejt ilyenkor számomra, csak pénzem nincs. Na ez az igazi szívás. 

Nem tudom miről írhatnék, csak úgy megindult a vezérhangya, aztán úgy hozta a sors masina hogy ide kell írnom. Hát. Ennyi volt, kifújt.:) Jók legyetek. És vigyázzatok a csontjaitokra...


ja és bármilyen meglepő, ez egy könyvből van, nekem KELL ez a könyv... csak egyszer lássam meg a boltban... ellopom.

2013. június 4., kedd

valahogy.

semmi se akar mostanában összejönni.
egy elrontott matek témazáró, egy félre sikerült hajvágás vagy egy rossz megjegyzés odavághat akár egy egész napra. 



De semmi sem örök, majd kisüt a nap, egyszer csak... most viszont depi blogot vezetek. és jólesik, bárki bármit mond.
Hű leszek magamhoz.; megint megakarok halni. Mint úgy minden sikertelen próbálkozásom alkalmával, főleg hogy a kollégium egyik hátulütője hogy a problémák elöl nem tudsz elmenekülni. mennyivel könnyebb volt akkoriban. Bárhova menekülhettem a problémák elől, közeli játszótér, a szomszéd bff vagy a meleg kád nyugalmába. Aztán persze minden ment a maga útján, minden elmúlt mire visszatértem a kiindulási ponthoz. Ezek között a falak között viszont nem felejtenek, újra és újra feljönnek ugyanazok a szemet szúró hibák, és ha nem jön össze a menekülés, még elbújni sincs alkalma az embernek. Kötöttségek vannak és szabályok, és hiába vagyok elhíresedve lázadó életszínvonalamról kicsit megkellett húznom magam. Pfuj..
Matek témazárok szoba se jöhetnek, elvesztettem a reményét afelől hogy pótvizsga mentes nyaram legyen. Erről persze én is tehetek, de ami nem megy azzal nem tudok sok mindent kezdeni, a köcsög tanár is persze hozzájárul, kezd hiányozni Kata néni "megadom azt a rohadt 2 pontot" felfogása...
De ezzel meg kell tanulni felnőni, és élni. Csak az a baj hogy szép lassan megreked a kitartásom, kezdem elveszíteni a türelmem, hol van a napsugaram.?! 



Hm... Fehérvártól számítva 155 forintra van. Túl messze... Kis borzalom, de azért még van ami dobogtatja ezt az elég félresikerült szívet. Meg akadályozza az esetleges véletlendirekt balesetektől. Meg az is hogy eldugdosom magam elöl a pengéim. hörcsög memória. De legalább vigyázok magamra más helyett is.

Rám talált a Boldogság. Május 28. Számon van tartva a nagy nap. ami igazából 27, a nagy hódolás napja.(:  Hehe, te Bolond. Eskü fogom magam, bekattanok és Út a vadonba módin felkapom és vissza se nézek.


Jah, amúgy beteg vagyok. leszek.. voltam.? Agyilag biztos, de arcüleg gyulladást kaptam, meg asszem meg is fáztam mivel úgy nézek ki mint egy zombi; nyitott szájjal és könnyező szemmel meredek a képernyőre. És úgyérzem hogy  A JOBB arcom kezd életre kelni, és eldöntötte hogy ő neki én nem kellek. Borzalmas, persze olyan szinten állok hogy ez ellen nem nagyon fogok tenni bármit is. Érzem már hogy reggel bazdmegozva fogok kelni a tükör elött. Ilyen ezaz ember.. ostoba állat.